Weekly classic 2.

A hét első három hosszú napjában gyönyörűen elterveztem, hogy mi mindent fogok alkotni a végeláthatatlan őszi vakáció alatt (annak okán, hogy az utolsó post még az előző suliszünet idején született, egy valódi bejegyzés is szerepelt elgondolásaim közt; erre még számítani lehet a jövő héten, valahogy kedd és szombat között).

Természetesen a tervek közül az egyszerűekkel, és régóta halasztottakkal az első napokban végeztem, a többi pedig kapott egy újabb határidőt... Így napjaimat (azokat, amikor nincs halaszthatatlan programom pl.: vonatozás, bolhapiarc stb.) tengetvén, YouTube-os barangolásaim közepette akadtam rá egy nagyszerű osztrák zongoraművészre, Friedrich Guldára.

Választott felvételem abból a korszakból származik (1964), amikor az alkotó érdeklődésének kettős centruma már nem volt kétséges, de polgárpukkasztó megjelenése még nem alakult ki, valamimt még nem szeparálódott az ortodox értelemben vett klasszikus zongoraművészektől.